Izrael gázai háborúja új, erőszakos szakaszba lépett, és a konfliktus körüli viták egyre inkább elérik a társadalom mélyebb rétegeit. Az ország különböző részein egyre több hang hallatszik, amely bírálja a háború lefolyását és a kormány politikáját. Yair Golan, egy baloldali politikus és a hadsereg volt alezredese, a közelmúltban olyan kijelentést tett, amely felháborodást keltett: „Izrael arra az útra lépett, hogy paria állam legyen, mint amilyen Dél-Afrika volt, ha nem térünk vissza ahhoz, hogy normális országként viselkedjünk.” Golan szerint egy normális állam nem folytat háborút civilek ellen, nem gyilkolászik gyerekeket „hobbiként”, és nem tűzi ki céljául a népesség kiirtását.
Benjamin Netanyahu miniszterelnök hevesen visszautasította Golan szavait, amelyeket „véres rágalomnak” nevezett. Azonban a viták nem álltak meg: szerdán Moshe „Bogi” Ya’alon, az izraeli védelmi miniszter korábbi tisztje, még tovább ment. „Ez nem ‘hobby'”, írta Ya’alon a közösségi médiában, „hanem egy kormányzati politika, amelynek végső célja a hatalom megtartása, és ez a pusztulásunkhoz vezet.” Két hónappal ezelőtt, amikor a Hamasz fegyveresei átlépték a határt, és körülbelül 1200 embert öltek meg, többségük civil volt, a hasonló kijelentések elképzelhetetlennek tűntek.
Most azonban Gáza romokban hever, Izrael új katonai offenzívát indított, és a 11 hetes blokád feloldása ellenére alig jutott el segély a területre. A Channel 12 friss közvélemény-kutatása szerint a megkérdezett izraeli lakosság 61%-a szeretné, ha véget érne a háború, és a túszok visszatérnének, míg csupán 25% támogatja a harcok kiterjesztését és Gáza megszállását. Az izraeli kormány továbbra is azt hangoztatja, hogy el fogják pusztítani a Hamaszt és meg fogják menteni a megmaradt túszokat. Netanyahu „teljes győzelmet” ígér, és továbbra is erős bázisra támaszkodhat a támogatóik körében. Ugyanakkor a társadalom más részeiben egyre inkább a kétségbeesés, a trauma és a változtatásra való képesség hiánya érződik.
Gershon Baskin, egykori izraeli túsz-egyeztető azt mondta, hogy a túszok családjainak túlnyomó többsége úgy véli, hogy a háborúnak véget kell vetni, és meg kell kötni egy megállapodást. „Csak egy kis kisebbség gondolja úgy, hogy a Hamasz végleg elpusztítása a fő cél, és akkor a túszok is szabadok lesznek” – tette hozzá. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy vasárnap körülbelül 500 tüntető, akik „Állítsuk meg a borzalmakat Gázában” feliratú pólót viseltek és képeket hoztak a légicsapások által megölt csecsemőkről, megpróbálták megközelíteni a gázai határt, tiltakozva Izrael új offenzívája ellen. A Standing Together, egy kicsi, de növekvő háborúellenes csoport vezette a demonstrációt, amelyben zsidó és palesztin állampolgárok egyaránt részt vettek. A csoport vezetőjét, Alon-Lee Greent letartóztatták, miután megpróbálták blokkolni az utat.
Green a BBC-nek házi őrizetből nyilatkozva elmondta: „Nyilvánvaló, hogy ébredés figyelhető meg az izraeli közvéleményben. Egyre többen foglalnak állást.” Egy másik Standing Together aktivista, Uri Weltmann szerint egyre inkább azt gondolják, hogy a háború folytatása „nemcsak a palesztin civil lakosságnak ártalmas, hanem kockáztatja a túszok, a katonák és mindannyiunk életét is”. Áprilisban több ezer izraeli tartalékos katona írt alá leveleket, amelyekben követelték Netanyahu kormányától, hogy állítsa le a harcokat, és inkább arra összpontosítson, hogy visszahozza a megmaradt túszokat.
Az izraeli vélemények azonban széles spektrumon oszlanak meg. A Kerem Shalom átkelőnél a BBC riportere beszélgetett Gideon Hashavittal, aki egy olyan csoport tagja volt, amely a segélyek beengedése ellen tiltakozott. „Ők nem ártatlan emberek” – mondta Hashavit, „választottak, egy terrorista szervezetet választottak.” Az Egyesült Királyság kedden új szankciókat jelentett be Izrael legszélsőségesebb társadalmi csoportjaival szemben. A brit kormány az eddigi legszigorúbb lépéseként felfüggesztette a kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásokat, és összehívta Izrael nagykövetét, míg David Lammy külügyminiszter a gázai katonai eszkalációt „morálisan igazolhatatlannak” nevezte. Az EU is felülvizsgálja Izraellel fennálló társulási megállapodását, amely a politikai és gazdasági kapcsolatokat szabályozza, míg Kaja Kallas, a külpolitikai vezető azt mondta, hogy a tagállamok „erős többsége” támogatja a 25 éves megállapodás újragondolását. Hétfő este az Egyesült Királyság csatlakozott Franciaországhoz és Kanadához egy határozott közös nyilatkozat aláírásával, amelyben elítélik Izrael katonai akcióját, és figyelmeztetnek a „további konkrét lépésekre”, ha a gázai humanitárius helyzet nem javul. Az aktivisták a helyzet változását érzékelik, és a szél már más irányba fúj.
