A tudósok új kutatási eredményei alapján a tengervíz színének apró eltérései lehetővé teszik, hogy a szakemberek az Antarktisz körüli óceánban lévő apró, de rendkívül jelentős tengeri élőlényeket, köztük az antarktiszi krillt, az űrből számolják meg. A krill csupán néhány centiméter hosszú, de a Föld egyik legelterjedtebb és legfontosabb állatfaja, amely kulcsszerepet játszik az óceáni ökoszisztémában. A tengeri élet, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat, mind táplálkozik ezekből a parányi lényekből. Azonban a környezetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás kedvezőtlen hatással lehet a krillpopulációra, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a krill nyomon követésére.
Rod Downie, a WWF-UK tudományos tanácsadója úgy fogalmazott, hogy az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse. A krill apró, de jelentős szerepet játszik a tengeri élet fenntartásában, azonban a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérő Intézet (BAS) kutatói egy új módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi a műholdak használatát a krill mennyiségének meghatározására az Antarktisz körüli óceánban.
A kutatás alapja a tengervíz fényelnyelésének apró különbségeiben rejlik, amely attól függ, hány krill úszik a vízben. Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrégiben tért haza egy antarktiszi útról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje ezt a hatást. Elmondása szerint a kutatás során először tengervizet használnak, majd egy krillet adnak hozzá, és mérik, mennyi fényt nyel el a víz. Ezt követően egy újabb krillet adnak a vízhez, és újra mérnek. A kutatók szerint a krill sűrűségének színváltozást okozó hatásának pontos elemzése lehetővé teszi, hogy a műholdak segítségével pillanatképeket készítsenek a krill populációjáról az űrből.
A krill táplálékául szolgál a világ legnagyobb állatainak, köztük az óriási bálnáknak, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy Antarktisz körüli vizekben táplálkozzanak. A krill emellett az egészséges óceán alapját képezi, egyfajta körforgás részeként: a bálnák krillt esznek, a krill pedig mikroszkopikus növényeket fogyaszt, amelyek a tengeri jégen élnek, és ezek a növények növekedésük során szén-dioxidot nyelnek el. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az tápanyaggal látja el a bolygó hűtésében részt vevő tengeri növényeket. Azonban ahogy a globális felmelegedés következtében emelkednek az óceán hőmérsékletei, a környezetvédelmi tudósok aggódnak, hogy ez a körforgás megszakadhat, és a krill sebezhetővé válhat.
Rod Downie hangsúlyozta, hogy sürgősen szükség van a halászat jobb kezelésére és a krill élőhelyek védelmére egy tengeri védett területekből álló hálózat keretein belül. Az új kutatás reményei szerint egy új eszközt biztosíthat a krill populációjának nyomon követésére és védelmére, ami elengedhetetlen a tengeri ökoszisztéma megőrzése érdekében. A krill megóvása nemcsak az őket fogyasztó állatok, hanem az egész óceáni környezet szempontjából is létfontosságú. A kutatások és a megfigyelési technikák fejlődése kulcsszerepet játszhat abban, hogy fenntartható módon kezeljük ezt a rendkívül fontos tengeri élőlényt.
