A Time Magazin legújabb számának címlapján egy lenyűgöző, hófehér farkas látható, amely mellett a „visszatér a dire wolf” felirat áll. Ez az immár kihalt faj a legjobban a Trónok harca című sorozatban betöltött szerepe miatt ismert, de valójában több mint 10 000 évvel ezelőtt élt, amikor Észak-Amerika területén kóborolt. A hírek mögött a Colossal Biosciences nevű vállalat áll, amely bejelentette, hogy „ügyes genetikai mérnökség és ősi DNS” segítségével három dire wolf kölyköt tenyésztett, ezáltal megkísérelve a faj „újraélesztését”. A fiatal farkasok, akiket Romulus, Remus és Khaleesi névre kereszteltek, valóban figyelemre méltó technológiai áttörést jelentenek, ám független szakértők szerint valójában nem dire wolfok.
Philip Seddon, az új-zélandi Otago Egyetem zoológusa elmagyarázta, hogy ezek az állatok „genetikailag módosított szürke farkasok”. A Colossal emellett bejelentette, hogy hasonló, korszerű genetikai technikákat kíván alkalmazni más kihalt állatok, például a gyapjas mamut és a tasmán tigrist illetően is. A szakértők azonban fontos biológiai különbségekre hívják fel a figyelmet a Time címlapján látható farkas és a jégkorszakban vadászó dire wolf között. Nic Rawlence paleogenetikus, szintén az Otago Egyetem munkatársa, elmondta, hogy az ősi dire wolf DNS, amelyet fosszilis maradványokból nyertek, túl degradált és károsodott ahhoz, hogy biológiailag másolni vagy klónozni lehessen. „Az ősi DNS olyan, mintha friss DNS-t tennél egy 500 fokos sütőbe egy éjszakára. Szilánkokra és porra esik szét” – mondta Rawlence a BBC Newsnak. „Újra lehet építeni, de nem elég jó ahhoz, hogy bármi mást csináljunk vele.”
A de-extinkciós csapat új szintetikus biológiai technológiát használt, amely lehetővé tette, hogy az ősi DNS-t felhasználva azonosítsanak olyan kulcsfontosságú kódszegmenseket, amelyeket beilleszthettek egy élő állat biológiai tervrajzába, jelen esetben egy szürke farkaséba. Rawlence kifejtette, hogy amit a Colossal létrehozott, az egy szürke farkas, amely azonban rendelkezik néhány dire wolfra jellemző vonással, például nagyobb koponyával és fehér szőrzettel. „Ez egy hibrid” – tette hozzá. Beth Shapiro, a Colossal Biosciences biológusa elmondta, hogy ez az eredmény valóban a kihalás megfordítását jelenti, amit úgy írt le, mint az állatok olyan jellemzőinek újbóli létrehozását, amelyeket korábban birtokoltak. „A szürke farkas a legközelebbi élő rokon a dire wolffal – genetikailag nagyon hasonlóak – így a dire wolf vonásait vezető DNS szekvenciákat céloztuk meg, majd a szürke farkas sejtekbe szerkesztettük… végül klónoztuk ezeket a sejteket, és létrehoztuk a dire wolfokat.”
Rawlence azonban hangsúlyozta, hogy a dire wolfok a szürke farkasoktól 2,5 és 6 millió évvel ezelőtt váltak el. „Ez teljesen más nemzetség, mint a szürke farkasok” – mondta. „A Colossal összehasonlította a dire wolf és a szürke farkas genomiát, és körülbelül 19 000 génből 20 változást azonosítottak 14 génben, amelyek dire wolf jellegeket adtak nekik.” Az átszerkesztett embriókat házi kutyák anyák béranyákként történő beültetésével hozták világra. A Time cikkében említik, hogy mindhárom farkas tervezett császármetszéssel született, hogy minimalizálják a szövődmények kockázatát. A Colossal, amely januárban 10 milliárd dollárra (7,8 milliárd fontra) volt értékelve, a farkasokat egy titkos helyszínen lévő 2000 hektáros magánlétesítményben tartja az Egyesült Államok északi részén.
A kölykök valóban úgy néznek ki, ahogy sokan elképzelik a dire wolfokat, és a történet világszerte figyelmet keltett. De miért fontos ez a tudományos megkülönböztetés? Rawlence szerint „mert a kihalás örökre szól”. „Ha nincs kihalás, hogyan tanulhatunk a hibáinkból? Az az üzenet most az, hogy elpusztíthatjuk a környezetet, az állatok kihalhatnak, de mi visszahozhatjuk őket?” – tette fel a kérdést. A gondozók reménykednek, hogy a várandós szülők jobban teljesítenek, mint a tavaly elhunyt kisbaba esetében. A vidrák körülbelül 400 évvel ezelőtt tűntek el Nagy-Britanniából a vadászat következtében. Az Amur leopárdok párja fokozatosan ismerkedik egymással, és ahogy sokan a hosszú hétvégére a vidéki tájra utaznak, érdemes ajánlásokat kérni, hogy hova érdemes menni. A pamutfarkú tamarinok a világ egyik legritkább főemlőse, a vadonban mindössze 2000 példány él.
