Egy szovjet űrhajó egy részének visszatérése a Földre a következő szombaton várható, miután több mint ötven évig pályán maradt. A Kosmos 482 néven ismert űreszközt 1972-ben indították el, hogy Venus felfedezésére indítsanak missziót. Azonban a küldetés nem teljesült, mivel az űrhajó nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályát, és négy darabra tört. A NASA tájékoztatása szerint a legnagyobb valószínűséggel a landoló egység az, amely visszatér Földünk légkörébe, és elképzelhető, hogy egy része megúszhatja a lángok között való elégetést.
Az Európai Űrügynökség előrejelzése szerint a visszatérés körülbelül 2023. május 10-én, 09:16 BST-kor történik, azonban ez az időpont néhány órával változhat. Sok kérdés még nyitott a visszatéréssel kapcsolatban, különösen az, hogy hol fog landolni. Azonban ha bármilyen rész meg is marad, figyelembe kell venni, hogy a Föld körülbelül 70%-át víz borítja, így a kár mértéke valószínűleg elhanyagolható lesz. Stijn Lemmens, az Európai Űrügynökség vezető űrszemét-mitigation elemzője megjegyezte, hogy „sokkal valószínűbb, hogy megnyeri a lottót, mint hogy eltalálja ezt a űrszemetet”.
A landoló kapszula egy masszív, gömb alakú tárgy, amely körülbelül egy méter átmérőjű és közel fél tonnát nyom. Ezt az egységet úgy tervezték, hogy ellenálljon a Vénusz légkörének extrém hőmérsékletével és nyomásának, ezért rendelkezik egy robusztus hőpajzzsal és tartós szerkezettel. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy a kapszula képes lehet túlélni a szabályozatlan visszatérést a Föld légkörébe. A szeleprendszer, amelyet eredetileg a landoló egység Vénuszra való lassítására terveztek, valószínűleg már régóta elhasználódott, hiszen több mint ötven éve van az űrben.
A földön élő emberekre gyakorolt kockázat alacsonynak számít, de a kapszula várható repülési útvonala széles területet ölel fel, 51,7° északi és déli szélesség között, ami a legtöbb lakott területet magában foglalja. Ez azt jelenti, hogy a kapszula akár London és Dél-Amerika déli csücske között bárhol landolhat. Az irányíthatatlan űrszemét incidensek már korábban is előfordultak. Lemmens elmondta, hogy „az ember által készített objektumok visszatérése a Föld légkörébe viszonylag gyakran előfordul”, hetente nagyobb űrhajók, naponta pedig kisebbek esetében. Az objektumok általában elégnek a Föld légkörében, mielőtt elérnék a földet. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett tért vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban a Csendes-óceán felett főként elégett.
A Kosmos 482-t most szoros figyelem kíséri a nemzetközi űrügynökségek részéről. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űrhajókat úgy kellene megtervezni, hogy biztonságosan eltávolíthassák magukat a pályáról, lehetőleg irányított visszatérésekkel. Ez lehetővé teszi a landolási helyek pontos előrejelzését, csökkentve ezzel annak kockázatát, hogy bármilyen szemét lakott területekre essen, ezáltal védve az embereket és az ingatlanokat, miközben kezeljük az űrszemét környezeti hatását. A Kosmos 482 esete újabb figyelmeztetés arra, hogy a világ űrtevékenységei során mennyire fontos a biztonságos és felelős tervezés.
