Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új segélyezési rendszert készítenek elő a gázai palesztinok számára, amelyet magáncégek közreműködésével kívánnak megvalósítani, miközben Izrael blokádja már a harmadik hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy „elosztó központokat” fognak létrehozni, amelyeket biztonsági vállalkozások védelme alatt működtetnek, és ezek kezdetben több mint egymillió ember számára biztosítanak élelmiszert és egyéb alapvető szükségleteket. A cél az, hogy megakadályozzák, hogy a Hamasz elvegye a segélyt. Huckabee hangsúlyozta, hogy Izrael nem vesz részt az élelmiszerek eljuttatásában vagy elosztásában, de a biztonsági erők felügyelik az elosztó központok körüli területet.
A terv részletei azonban vitatottak, és az ENSZ ügynökségei már jelezték, hogy nem hajlandók együttműködni, mivel úgy tűnik, hogy a segélyt „fegyveresítik”. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője elmondta a BBC-nek, hogy „csak olyan erőfeszítésekben veszünk részt, amelyek összhangban állnak elveinkkel”. Hozzátette: „Nincs ok arra, hogy olyan rendszert alakítsunk ki, amely ellentmond bármely elvi alapelvek alapján működő humanitárius szervezet DNS-ének.” Azóta, hogy március elején Izrael teljesen megszüntette a gázai területre irányuló ellátmányokat – beleértve az élelmiszert, a menedékhelyeket, a gyógyszereket és az üzemanyagot –, a 2,1 milliós lakosság humanitárius válsághelyzetbe került. Az OCHA tájékoztatása szerint a gázai közösségi konyhák egyharmadát a legutóbbi két hétben kénytelenek voltak bezárni az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt. Közöttük volt a World Central Kitchen két utolsó mobil konyhája is, amely napi 133 ezer étkezést biztosított, mielőtt kedden elfogytak az alapanyagaik.
Az alapvető élelmiszerek árai is megugrottak a helyi piacokon, a 25 kg-os lisztes zsák ára például 415 dollárra (313 font) nőtt Gázavárosban, ami harmincszoros növekedést jelentett február vége óta. Huckabee újságíróknak Jeruzsálemben elmondta, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke sürgős kérdésként tekint a gázai segélyezésre, és csapata feladatául tűzte ki, hogy „mindent megtegyen ennek gyorsítása érdekében, és a lehető leghamarabb eljuttassa a humanitárius segélyt az emberekhez”. Izrael és az Egyesült Államok a Hamaszt vádolják azzal, hogy eltéríti a segélyt, és Huckabee hangsúlyozta, hogy a korábbi intézkedések során a Hamasz gyakran ellopta az élelmiszert, amelyet éhező embereknek szántak.
Az ENSZ és más ügynökségek azt állítják, hogy erős felügyeleti mechanizmusaik vannak, és amikor a segélyek áramlása megindult Gázába, a fosztogatások száma jelentősen csökkent. Az Egészségügyi Világszervezet kijelentette, hogy a háború alatt egyetlen orvosi segélycsomagját sem lopták el. A Trump-adminisztráció azt próbálja elérni, hogy a segélyezési kezdeményezés mögé támogatást gyűjtsön a következő héten a gazdag arab öbölországokba tervezett elnöki látogatás előtt, amelyek anyagilag támogathatják azt. A nagykövet elmondta, hogy egy nem kormányzati szervezetet alapítottak, és hogy a segélyezés nem lesz izraeli katonai ellenőrzés alatt.
A gázai humanitárius alapítvány (GHF) létrehozására vonatkozó dokumentumok szerint négy elosztóhelyet kívánnak létrehozni, amelyek kezdetben 1,2 millió embernek biztosítanak élelmiszert, vizet és higiéniai készleteket. Az alapítvány célja, hogy végül minden gázai lakoshoz eljusson a segítség. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a GHF a humanitárius elvek – mint az emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség – alapján működik. A GHF igazgatótanácsában és tanácsadói között olyan személyek szerepelnek, mint a World Central Kitchen korábbi vezérigazgatója, valamint az ENSZ Élelmezési Világprogramjának amerikai korábbi vezetője, David Beasley, bár az ő részvételét még nem erősítették meg.
A segélyezési mechanizmus működésének részletei azonban nem kerültek nyilvánosságra. A gázai háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamasz támadást indított Dél-Izrael ellen, amely során körülbelül 1200 ember életét vesztette, és több mint 250 embert túszul ejtettek. A háború következményeként a Hamasz által irányított egészségügyi minisztérium adatai szerint Gázában több mint 52 700 ember halt meg, túlnyomórészt nők, gyermekek és idősek. Az izraeli biztonsági kabinet a múlt vasárnap jóváhagyta a Hamasz elleni katonai offenzíva fokozását, amely magában foglalhatja a lakosság déli területekre való erőszakos áthelyezését, a terület teljes körű megszállását és a segélyek ellenőrzését. Ezt azonnal széleskörű nemzetközi elítélés követte. Izrael szövetségesei hangsúlyozták, hogy az ország nemzetközi jogi kötelezettségei közé tartozik a humanitárius segélyek akadálytalan átengedése.
A brit kormány Közel-Keletért felelős minisztere, Hamish Falconer a parlamentben aggodalmát fejezte ki, hogy az izraeli bejelentések „veszélyes új szakaszba” vihetik a gázai háborút. A segélyezéssel kapcsolatban elmondta: „Ahogy az ENSZ is mondta, nehéz elképzelni, hogy a magáncégek közvetítésével történő új izraeli segélyezési terv összhangban lenne a humanitárius elvekkel és megfelelne a szükségletek nagyságának.” A közeljövőben az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff, zárt ajtók mögött tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjait az új segélyezési tervről. Eközben izraeli sajtójelentések szerint az izraeli erők már a Rafah-i elosztóközpontok létrehozásán dolgoznak, amelyek „steril zónának” minősülnek, mentesen a Hamasz jelenlététől.
A jelentések szerint Izrael arra számít, hogy a segélyt a gázai családok biztonsági szűrésen átesett képviselői számára osztják ki, akik csak gyalogosan léphetnek be a központokba, és csak a saját rokonaiknak hozhatnak el ellátmányt. Az izraeli védelmi hatóságok úgy becsülik, hogy átlagosan 70 kg segélyt kellene elosztaniuk családonként hetente. Az izraeli hadsereg vég
