A közelmúltban, több mint 50 év után, az első holdkőzet minták érkeztek vissza a Földre, és ezúttal Kínából kapták kölcsön az Egyesült Királyság tudósai. A kis méretű holdpor szemcsék egy szigorúan őrzött létesítményben, Milton Keynesben kerültek biztonságba, ahol a szakemberek máris alaposan megkezdték a vizsgálatokat. Professor Mahesh Anand, aki az Egyesült Királyságban egyedüliként kapta meg ezt az elképesztően ritka anyagot, a holdport „aranyporhoz hasonlóan értékesnek” tartja. A tudós elmondta, hogy a világon senki sem férhetett hozzá Kína példányaikhoz, így számára ez a helyzet óriási megtiszteltetés és kiváltság.
A kutatás célja, hogy választ találjanak a hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatos alapvető kérdésekre. A por szemcsékben olyan bizonyítékok találhatók, amelyek alátámaszthatják azt a tudósok által megfogalmazott elméletet, miszerint a Hold a Földet egy Mars méretű bolygóval való ütközés következtében keletkezett, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A holdkőzeteket a Kínai Űrkutatási Hivatal gyűjtötte össze a Chang’e 5 űrszondával, amely 2020-ban érkezett egy vulkáni területre, a Mons Rümkerre. A robotkar segítségével 2 kilogrammnyi anyagot fúrtak ki a talajból, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és a landolás Inner Mongóliában történt. Ez volt az első sikeres holdmintagyűjtés a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát az űrverseny élvonalába emelte.
A kínai űrkutatás most újabb lépést tett a globális tudományos együttműködés irányába, hiszen először engedett betekintést hét nemzetközi kutatónak a mintákba, lehetővé téve új felfedezések tettét. Prof. Anand a közelmúltban Pekingben részt vett egy ünnepélyes átadáson, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégáival. A professzor úgy fogalmazott, hogy a rendezvény szinte párhuzamos univerzumnak tűnt, és megjegyezte, hogy Kína milyen előnyben van a űrprogramok terén történő befektetésekkel.
A minták visszahozatala után a professzor a lehető legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában szállította az értékes anyagot. A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában szigorú előírások szerint készültek fel a minták kezelésére: a látogatóknak ragadós szőnyegeken kellett áthaladniuk, hogy megtisztítsák a cipőjüket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kellett viselniük. Az intenzív biztonsági intézkedések célja, hogy megakadályozzák a Földi anyagok keveredését a földön kívüli részecskékkel, hiszen ez véglegesen tönkretehetné a kutatások eredményeit.
A professzor egy sor széf előtt térdre ereszkedett, majd kinyitott egyet, és óvatosan előhúzott egy ziplock tasakot, amely három, ékszertartásra alkalmas doboz méretű tartályt tartalmazott. Mindegyik tartályban egy átlátszó ampulla található, amelynek alján sötétszürke por található, ez a holdpor. Bár a látvány nem lenyűgöző, a professzor elmondása szerint a szemcsék kozmikus utazása lenyűgöző. A csapatnak összesen 60 milligrammnyi minta áll rendelkezésére, ami a professzor szerint bőven elegendő ahhoz, hogy hosszú évek munkáját biztosítsa.
A laboratórium másik részében Kay Knight technikus lesz az első, aki ténylegesen dolgozik a szemcsékkel, miután az ampullákat megnyitják. Knight már 36 éve vág és őröl köveket, de ez lesz az első alkalom, hogy a holdfelszínről érkezett anyaggal dolgozik. Izgalma mellett aggodalom is tükröződik az arcán, hiszen a minták mennyisége rendkívül korlátozott, és nem könnyű újabbakat szerezni. Ezt követően a minták további két laboratóriumba kerülnek, ahol bonyolult gépeket használnak az elemzéshez.
A kutatócsoportnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatásokat. Bár a kutatások során valószínűleg a minták egy részét megsemmisítik, a kínai űrkutatás már tovább is lépett a Chang’e 5 küldetés után, hiszen 2024-ben a Chang’e 6 indítása során a Hold túlsó oldaláról is sikerült mintákat hozniuk. Ez a terület mélyen titokzatos, és valószínűleg olyan bizonyítékokat tartalmaz, amelyek a hosszú időn keresztül inaktív vulkáni lávafolyásokat igazolják. Prof. Anand reméli, hogy ez a kutatás hosszú távú együttműködést indít el Kína és a nemzetközi tudósok között, kiemelve, hogy sokan pályafutásukat az Apollo küldetések során visszahozott mintákon alapították, és ezt a nagyszerű tradíciót szeretnék folytatni.
