A Szent Péter Bazilika erkélyéről bejelentett név előtt már a tömeg skandálta a „Viva il Papa” (Éljen a pápa!) kifejezést. Robert Francis Prevost, a 69 éves amerikai származású egyházfő, a 267. pápa lett, és Leo XIV néven vonul be a történelembe. Prevost nemcsak amerikai, hanem sok évig Peruban végzett missziós munkájának köszönhetően latinamerikai kardinálisnak is tekinthető. 1955-ben Chicagóban született spanyol és francia-olasz származású szülők gyermekeként. Már fiatalon, ministránsként szolgált, majd 1982-ben szentelték pappá. Három évvel később Peruba költözött, de rendszeresen visszatért az Egyesült Államokba, hogy lelkipásztorként és prior-ként szolgáljon szülővárosában. Perui állampolgársággal is rendelkezik, és szeretettel emlékeznek rá, mint aki a marginalizált közösségekkel dolgozott és hidakat épített.
Tíz éven át helyi plébánosként és tanárként dolgozott a trujillói szemináriumban, Északnyugat-Pereuban. Első szavaiban, mint Leo XIV, elődjéről, Ferenc pápáról emlékezett meg. „Még mindig halljuk a fülünkben Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangját, aki megáldott minket” – mondta a lelkes tömegnek. A pápa az Ágoston rendjében betöltött szerepéről is beszélt. 2014-ben Ferenc kinevezte Chiclayo püspökévé, és mivel magas szintű szerepet játszott a latin-amerikai püspökök felügyeletében, a kardinálisok körében jól ismert személynek számít. 2023 januárjában érsek lett, és néhány hónapon belül Ferenc kardinálissá nevezte ki.
Leo XIV első intézkedései iránti figyelem középpontjában áll, hogy folytatja-e elődjének reformjait a katolikus egyházban. Prevostról úgy vélik, hogy hasonló nézeteket vall, mint Ferenc pápa a migránsokról, a szegényekről és a környezetről. John Lydon, Prevost egykori szobatársa a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy Prevost „nyitott”, „valósághű” és „nagyon aggódik a szegényekért”. Személyes hátteréről Prevost elmondta egy olasz hírcsatornának, hogy bevándorló családban nőtt fel. „Az Egyesült Államokban születtem, de a nagyszüleim mind bevándorlók voltak, francia, spanyol… Nagyon katolikus családban nevelkedtem, mindkét szülőm aktívan részt vett a plébánián” – mondta.
Bár Prevost az Egyesült Államokban született, a Vatikán második amerikai pápaként említi őt, hiszen Ferenc pápa argentin származású volt. Az utóbbi hónapokban úgy tűnt, hogy Prevost vitába szállt JD Vance amerikai alelnök nézeteivel. A nevében működő közösségi média fiók megosztott egy bejegyzést, amely bírálta a Trump-adminisztráció döntését, miszerint egy amerikai állampolgárt El Salvadorba deportáltak. A bejegyzés azt állította: „JD Vance téved: Jézus nem kér minket arra, hogy rangsoroljuk mások iránti szeretetünket”.
Prevost perui időszaka alatt nem kerülhette el a katolikus egyházat sújtó szexuális visszaélésekkel kapcsolatos botrányokat, bár az ő egyházmegyéje határozottan tagadta, hogy bármiféle eltussolási kísérletben részt vett volna. Leo név választásával Prevost a dinamikus társadalmi kérdések iránti elköteleződést is kifejezte, mint azt a szakértők megjegyezték. Az első Leo pápa, akinek pápasága 461-ben ért véget, Attila hun királlyal találkozott, és meggyőzte őt, hogy ne támadja meg Rómát. Az utolsó Leo pápa 1878-tól 1903-ig vezette az egyházat, és jelentős tanulmányt írt a munkások jogairól.
Sean Patrick O’Malley, Boston korábbi érseke a blogján írta, hogy az új egyházfő „olyan nevet választott, amely széles körben a szociális igazságosság örökségéhez kapcsolódik, amely a Leo XIII pápasága alatt zajlott, egy olyan időszakban, amikor a világ hatalmas felfordulásokon ment keresztül, például az ipari forradalom és a marxizmus kezdetén”. A pápa álláspontja az LMBT kérdésekben egyelőre kérdéses, de egyes csoportok, köztük a konzervatív kardinálisok, úgy vélik, hogy talán kevésbé lesz támogató, mint Ferenc.
Leo XIV támogatta Ferenc döntését, hogy először engedélyezze a nők részvételét a Püspöki Dikasztériumban. „Többször láttuk, hogy a női nézőpont gazdagítja a folyamatot” – mondta a Vatikáni Híreknek 2023-ban. 2024-ben a Katolikus Hírszolgálatnak nyilatkozva elmondta, hogy a nők jelenléte „jelentősen hozzájárul a megkülönböztetési folyamatokhoz, amikor megtaláljuk a legjobb jelölteket az egyház episcopális szolgálatára”. Anna Rowlands, a pápai választások egyik megfigyelője úgy véli, hogy az új pápa „kicsit overwhelmed” (el volt ámulva), de nyugalma is „intenzívebb” volt. A római katolikus egyház salfordi püspöke üdvözölte az Egyesült Államok első pápájának megválasztását. Robert Prevost, aki Chicagóban született, az első észak-amerikai, aki pápává választották. A kardinálisok a Sixtus-kápolnában csatlakoztak az újonnan kinevezett pápához, egy imádsággal kezdődő szertartáson. A hosszú múltra visszatekintő hagyomány szerint az újonnan választott pápákat kérik arra, hogy változtassák meg nevüket.
