Donald Trump megválasztása a Fehér Házba jelentős csapást jelentett a globális klímavédelem számára – állította Christiana Figueres, az ENSZ korábbi klímavédelmi vezetője. Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat visszahúzta a legfontosabb globális klímavédelmi megállapodás, a Párizsi Klímaegyezmény kereteiből. Ezen kívül megakadályozta, hogy az amerikai tudósok részt vegyenek nemzetközi klímakutatásokban, és eltávolította a nemzeti elektromos járművek célkitűzéseit is. Ráadásul Trump gúnyosan utalt elődje zöld technológiai fejlesztési kísérleteire, amelyeket „zöld új átverésnek” nevezett. A klímavédelemben betöltött szerepe ellenére azonban Trump nyitott arra, hogy megállapodásokat kössön az ukrán elnökkel a kritikus ásványi anyagok ügyében. Emellett erős érdeklődést mutatott Grönland és Kanada iránt is, amelyek mindketten gazdagok ezekben az ásványi anyagokban. A kritikus ásványi anyagok beszerzése Trump elnöksége alatt kiemelt fókuszúvá vált, mivel ezek az iparágak, mint az űrkutatás és a védelem, elengedhetetlenek a zöld technológia előállításához is.
Trump közvetlen munkatársa, Elon Musk, aki a SpaceX és a Tesla vezetője, jól tudja, mennyire fontosak ezek a kritikus ásványi anyagok a zöld átmenet szempontjából. Az autógyártás és az energiatárolás területén a grafit, a lítium és a nikkel kiemelkedő szerepet játszik. Elizabeth Holley, a Colorado School of Mines bányamérnöki tanszékének docense elmondta, hogy minden országnak megvan a saját kritikus ásványi anyagok listája, de ezek általában ritkafémekből és más fémekből állnak, mint például a lítium. A kereslet robbanásszerű növekedést mutatott, 2023-ban a lítium iránti kereslet 30%-kal nőtt. Ennek fő mozgatórugója a tiszta energia és az elektromos járművek szektorának gyors fejlődése. Az International Energy Agency előrejelzése szerint a következő húsz évben az elektromos járművek és a tiszta energia iparágak a lítium iránti kereslet 90%-át, a kobalt iránti kereslet 70%-át, és a ritkafémek iránti kereslet 40%-át fogják képviselni.
Musk aggodalma a kritikus ásványi anyagok beszerzése miatt három évvel ezelőtt egy tweetben is kifejezésre jutott, amelyben a lítium árának drámai emelkedéséről írt. Azt is megjegyezte, hogy nincs hiány az elemben, de az kitermelés üteme lassú. Az Egyesült Államok helyzete a ritkafémek és a kritikus ásványi anyagok terén, mint például a kobalt és a nikkel, egy decemberi, az Egyesült Államok Kormányzati Választott Bizottsága által közzétett jelentésben is szerepelt. A jelentés hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak újra kell gondolnia a kritikus ásványi anyagok és ritkafémek ellátási láncával kapcsolatos politikáját, mivel jelenlegi függőségük Kínától kockázatokat jelent. A jelentés figyelmeztetett, hogy ennek elmulasztása megakadályozhatja a védelmi termelést, és megfojthatja más fejlett technológiák gyártását.
Kína dominanciája a piacon abból fakad, hogy korán felismerték a zöld technológia gazdasági lehetőségeit. Bob Ward, a Londoni Gazdasági Egyetem Grantham Kutatóintézetének politikai igazgatója elmondta, hogy Kína körülbelül tíz éve tudta, merre tart a trend, és stratégiai lépéseket tett a megújuló energiaforrások és az elektromos járművek fejlesztése érdekében, így ma már dominálja a piacot. Daisy Jennings-Gray, a Benchmark Mineral Intelligence árképző ügynökség árazási vezetője elmagyarázta, hogy ezek az ásványi anyagok geológiailag korlátozottak, így nem garantálható, hogy minden országban gazdaságosan kinyerhető tartalékok találhatók. Bár egyes ásványi anyagok, mint például a lítium, bőségesen megtalálhatók a Földön, gyakran nehezen hozzáférhető helyeken találhatók, így a bányászati projektek logisztikai költségei rendkívül magasak lehetnek.
Miközben Trump egyre inkább a kritikus ásványi anyagok beszerzésére összpontosít, kérdéses, hogy az Egyesült Államok nem késlekedik-e a szektor teljes kihasználásával. Az előző kormányzat, a Biden-adminisztráció, a zöld technológiai iparágak mellett állt ki, és 2022 augusztusában bevezette az Inflációs Csökkentő Törvényt (IRA), amely adókedvezményeket és egyéb ösztönzőket kínál a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiákhoz. Azonban a választási év közeledtével Trump új irányvonalat képviselhet, amely a kritikus ásványi anyagok megszerzésére összpontosít. Az iparág szereplői szerint a Fehér Ház folyosóin hallani lehetett olyan pletykákat, hogy Trump hamarosan elfogad egy „Kritikus Ásványi Anyagok Végrehajtási Rendeletet”, amely további befektetéseket irányozhat elő a cél érdekében.
A kérdés továbbra is az, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció képes-e lépést tartani a technikai bonyolultsággal, amely a mineral supply chain kiépítéséhez szükséges, mivel ez hosszú távú elkötelezettséget igényel. Az iparág szakértői szerint, ha új bányát és feldolgozó üzemet szeretnének létrehozni, az akár 10 évet is igénybe vehet. Az amerikai klímapolitikában betöltött szerepüket tekintve Trump nem tűnik klímavédőnek, inkább gazdasági örökséget kíván építeni, azonban ha ez a zöld technológia támogatásával jár, akkor az a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veheti.
