A brit kereskedelmi horgászatra vonatkozó tilalmát a tenger gyümölcseinek, különösen a homárfélék (sandeels) halászatára vonatkozóan egy nemzetközi bíróság elutasította. A homárfélék létfontosságú táplálékforrást jelentenek a tengeri élet számára, beleértve az Egyesült Királyság partvonalán élő tengeri madarakat is. 2024 elején két tilalmat vezettek be az angol és skót vizeken, hogy megakadályozzák a halászhajók halászatát e kis halakra, tekintettel arra, hogy a homárfélék állománya aggasztóan alacsonyra csökkent. A hágai Állandó Választottbíróság (PCA) bírái úgy döntöttek, hogy nincs jogi kötelezettség a tilalom visszavonására, miután az Európai Unió azt állította, hogy a lépés „diszkrét és aránytalan”, és veszélyeztetheti a dán kereskedelmi homárfélék halászatának jövőjét.
A Brit Madárvédelmi Társaság (RSPB), amely a kelet-yorkshire-i Bempton Cliffs természetvédelmi területet kezeli, több természetvédelmi szervezet egyike volt, amely a tilalom fenntartását kérte, és bizonyítékokat szolgáltatott a bírósági meghallgatáson. Beccy Speight, az RSPB vezérigazgatója elmondta: „Teljesen boldogok vagyunk, hogy a bíróság megállapította, hogy az ipari homárfélék halászatának leállítása ökológiai szempontból megalapozott.” Hozzátette: „A homárfélék állományának védelme kulcsfontosságú része annak a kirakós játéknak, amely segíti a puffinok, kittiwake-ek és a tágabb tengeri környezet helyreállítását.”
A Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Vidékfejlesztési Minisztérium (Defra) üdvözölte a bíróság döntését, és közölte, hogy „az Egyesült Királyságnak sikerült bizonyítania, hogy az angol és skót vizek lezárására tett intézkedések a legjobb elérhető tudományos alapokon nyugszanak.” A homárfélék több kis halfajból állnak, és kereskedelmileg fontosak állati takarmányok és olaj előállítása céljából. Dán halászati szervezetek azt érvelték, hogy a Északi-tengeri tilalom „felesleges”, és azt állították, hogy a homárfélék állománya bőséges, megkérdőjelezve a tudományos bizonyítékokat.
Esben Sverdrup-Jensen, a Dán Pelagikus Termelők Szövetségének képviselője a bírósági döntés előtt arról beszélt, hogy a tilalom „óriási hatással” van az iparra. „Ez azt jelenti, hogy körülbelül a halászati területeink felét elvesztettük, ahol évtizedek óta halásztunk” – mondta. Sverdrup-Jensen vitatta azt a kijelentést, hogy a homárfélék állománya veszélyben lenne, és hozzátette: „A homárfélék valószínűleg a legjobban kezelt halászati ágazat a világon.”
A bírósági döntés azt is jelenti, hogy a homárfélék halászatának tilalma továbbra is érvényben marad a skót Északi-tengeri területeken, amit a skót kormány üdvözölt, mivel folyamatos aggodalmak vannak a tengeri madarak populációja miatt. Mairi Gougeon, Skócia vidéki ügyekért felelős titkára kijelentette: „A tengeri ökoszisztémánk védelme létfontosságú Skócia környezete, valamint az azon élő emberek és közösségek számára.” Hozzátette: „A döntés megerősíti azokat az intézkedéseket, amelyeket tavaly hoztunk meg ennek érdekében.”
A Permanent Court of Arbitration határozata, amely közel 300 oldalas, azt is megállapította, hogy az angol vizekben alkalmazott tilalom sérti a Brexit utáni kereskedelmi megállapodást, mivel „aránytalan”. Az Európai Bizottság nyilatkozatában üdvözölte a döntést, mivel „világosságot ad a halászati jogokkal kapcsolatban”. Közölte: „Az Egyesült Királyságnak azonnal meg kell felelnie a végleges határozatnak, és 30 napon belül tájékoztatnia kell az EU-t a [megfelelésre] irányuló intézkedéseiről.” A Defra szóvivője elmondta, hogy „az Egyesült Királyság megfelel az ügyben”, de a döntés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Királyságnak jogilag vissza kellene vonnia az angol vizek lezárását.
