Hongkongban a társadalmi feszültségek és a politikai elnyomás új szintre érkeztek az utóbbi években. A helyi lakosság körében egyre inkább elterjedt a félelem, amelyet a Kínai Kommunista Párt által bevezetett nemzetbiztonsági törvény (NSL) okoz. Az NSL, amely 2020 júliusában lépett életbe a 2019-es tömeges demokratikus tüntetések után, olyan jogi keretet hozott létre, amely bünteti a szakadást, a szubverziót és a külföldi erőkkel való kollúziót. A törvény bevezetése óta több száz embert tartóztattak le, és a társadalomban tapasztalható nyomás egyre nő.
A helyi lakosok körében egy férfi, Innes Tang, aki korábban bankár volt, különösen aktívan részt vesz a társadalmi megfigyelésekben. Tang és önkéntesei folyamatosan figyelik a közösségi médiát, és bármilyen tevékenységet vagy megjegyzést jelentnek, amelyet a nemzetbiztonsági törvény megsértésének tartanak. Állítása szerint közel száz embert és szervezetet jelentenek a hatóságoknak, és úgy véli, hogy ez a fajta jelentéstevékenység valóban működik, hiszen sok esetben rendőrségi eljárás indult. Tang hangsúlyozza, hogy nem saját maguk végeznek nyomozást, csupán a közösség és a rendőrség közötti együttműködést keresik.
A kormányzat is aktívan keres információkat a lakosság körében, hiszen saját nemzetbiztonsági forródrótjukon 890,000 bejelentést kaptak 2020 novembere és 2023 februárja között. A jelentések nyomán sok embert vádoltak meg nemzetbiztonsági bűncselekményekkel, és a társadalom egy része, különösen az ellenzéki hangok, egyre inkább elnyomva érzi magát. Az önálló könyvesbolt tulajdonosa, Pong Yat-ming, akinek boltjában nyilvános beszélgetéseket rendeznek, többször is ellenőrzéseknek volt kitéve, melyek „névtelen panaszok” alapján történtek.
A politikai tudós Kenneth Chan, aki a demokratikus mozgalomban aktívan részt vett, úgy véli, hogy a rendszer folyamatosan szorítja vissza az ellenállást. Barátai és diákjai közül sokan eltávolodtak tőle, mert nyíltan kifejezi véleményét. Chan szerint a politikai aktivitás nem csupán jogi kötelezettség, hanem egy lehetőség is arra, hogy a társadalom megőrizze hangját a demokrácia érdekében. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a hazafiság, amely sokak számára pozitív értéket képvisel, Hongkongban nem mindig kapcsolódik a közérdekhez.
Az új választási reform, amelyet 2021-ben fogadtak el, azt mondja ki, hogy csak azok a „hazafiak”, akik hűséget esküdtek a Kínai Kommunista Pártra, tölthetik be a fontos kormányzati vagy parlamenti pozíciókat. Ennek következtében a helyi parlament, a LegCo, működése súlyosan korlátozott, és sokan úgy érzik, hogy az új politikai elit nem tükrözi a lakosság akaratát. Tang is kijelentette, hogy nem szeretné, ha minden politikai döntés 90%-os többséggel elfogadásra kerülne, mivel ez veszélyezteti a társadalmi diskurzust.
A kormányzat válaszai a BBC-nek azt hangoztatják, hogy fontosnak tartják az akadémiai szabadságot és a jogi keretek betartását, de sokan ezt üres szavaknak tartják. Az akadémiai intézményeknek felelősségük van abban, hogy tevékenységeik összhangban álljanak a törvényekkel és a közérdekkel. Az elmúlt időszakban a demokratikus pártok, köztük a Hongkongi Demokratikus Párt, drámai mértékben csökkentek, sokan közülük feloszlottak, és a közéletből való kizárásuk tovább fokozza a feszültségeket.
Innes Tang most új irányokat keres, mivel úgy érzi, hogy a helyi problémák mára csökkentek. Jelenleg egy pro-kínai nonprofit szervezet képviselőjeként dolgozik, és rendszeresen látogatja a Genfben tartott ENSZ-konferenciákat, ahol Kína nézőpontját képviseli. A jövője azonban sokak számára bizonytalan, és a politikai helyzet alakulása továbbra is kérdéseket vet fel a társadalmi igazságosságról és a demokratikus értékekről Hongkongban. Az emberek most már nemcsak a politikai elnyomást, hanem a közéleti aktivitásaik korlátozását is érezhetik, ami komoly kihívások elé állítja a város lakóit.
