Santorini, a gyönyörű görög sziget, amely a világ egyik legismertebb turisztikai célpontja, az utóbbi időben nemcsak a festői kilátásairól és az idilli fehér falvairól híres, hanem a benne rejlő potenciális vulkáni aktivitásról is. A sziget, amelyet egy hatalmas ősi vulkánkitörés formált meg, most a tudósok figyelmének középpontjába került, akik azt kutatják, hogy milyen mértékben fenyegetheti a következő nagyobb robbanás a helyi lakosságot és a turistákat. A BBC News egy napot töltött a brit királyi kutatóhajón, a Discovery-n, ahol tudósok egy csoportja próbálja feltérképezni a sziget alatt zajló geológiai folyamatokat.
Az utóbbi hetekben Santorini lakosságának csaknem fele menekült el a szigetről, amikor földrengések sorozata rázta meg a környéket. Ez a helyzet emlékeztetett arra, hogy a fehér falvak, gyros éttermek és hot tubokkal rendelkező AirBnB-k alatt két tektonikus lemez dörzsölődik egymáshoz. Isobel Yeo professzor, aki a brit Nemzeti Óceánográfiai Központ vulkánokkal foglalkozó szakértője, vezeti a küldetést, amelynek célja a vulkáni aktivitás megértése. A tudósok most először próbálják felmérni, hogy a következő vulkánkitörés mennyire lehet veszélyes.
A sziget utolsó kitörése 1950-ben történt, de 2012-ben már volt egy „zavartsági időszak”, amikor a magma beáramlott a vulkán kamráiba, és a sziget „megduzzadt”. Isobel hangsúlyozza, hogy a víz alatti vulkánok valódi veszélyt jelentenek, amelyek képesek nagyon nagy és pusztító kitörésekre. A közelmúltban a Hunga Tunga vulkán kitörése a legnagyobb víz alatti robbanást hozta létre, amely cunamit generált az Atlanti-óceánban, sőt, az Egyesült Királyságban is érezni lehetett a shockwave-eket. A szakértők figyelme arra irányul, hogy a tengeri víz és a magma keveredése milyen hatással van a vulkán kitörési potenciáljára.
A hajó alatt 300 méter mélyen forró gázok és folyadékok törnek fel a tenger fenekéről, amely világítószínű narancssárga vidékké varázsolja a tengerfeneket. A kutatórobot, amelyet a hajóról engednek le, feladatául kapta a víz alatti minták gyűjtését, hogy a tudósok megértsék, hogyan kapcsolódik a hidrotermális rendszer a vulkán magma kamrájához. Isobel elmondja, hogy a kutatás célja a hidrotermális rendszer feltérképezése, amely nem egyszerű feladat, hiszen a Föld belsejét kell vizsgálniuk.
A Discovery hajó a Santorini kalderáját vizsgálja, és elhajózik Kolombo vulkánhoz is, amely a sziget északkeleti részén található. Jelenleg egyik vulkán sem várhatóan fog robbanni, de a tudósok tisztában vannak azzal, hogy ez csupán idő kérdése. A küldetés során gyűjtött adatok segítenek a görög polgári védelmi ügynökségnek a geohazards térképek elkészítésében, amelyek információt nyújtanak a helyi lakosságnak a vulkánok aktivitásáról és arról, hogy mely területek lesznek megközelíthetetlenek egy esetleges kitörés során.
Az expedíció rendkívül költséges, így a tudósok éjjel-nappal dolgoznak, 12 órás váltásokban. A hajó fedélzetén négy ember figyeli a képernyőket, és a robot irányításához joystickot használnak, amely a videojátékok világából ismerős lehet. Isobel és Paraskevi, aki a görög kormány sürgősségi csoportjának tagja, elméleteket cserélnek arról, hogy mi rejlik a robot által talált folyadékban. Az eddigi megfigyelések alapján a vulkán körüli apró földrengések a folyadék mozgásának következményei.
A Santorini szigetén tapasztalt földrengések rávilágítottak arra, hogy a helyi lakosok mennyire ki vannak téve a szeizmikus fenyegetéseknek, és mennyire függnek a turizmustól. A szárazföldön, a fotós Eva Rendl, aki a sziget népszerű esküvői fotózási helyszínein dolgozik, elmondja, hogy a februári földrengések alatt elhagyta a szigetet lányával együtt. Az emberek sok esetben lemondták foglalásaikat, és a turizmus lassulása érzékelhetővé vált.
A sziget vonzereje azonban továbbra is megmarad, és sokan, mint a friss házasok Tom és Kristina, akik a vulkán közelében akartak házasodni, nem riadnak vissza a potenciális veszélyektől. A helyi lakosok és a tudósok közötti együttműködés célja, hogy a lakosság biztonságát növeljék és a vulkáni aktivitásról pontosabb információkat nyújtsanak, így a jövőbeli kitörések esetén mindenki felkészülten reagálhasson.
