Ha imádod a diót, akkor szervezeted valószínűleg elégedett ezzel, hiszen ennek az olajos magnak rengeteg előnyös tulajdonsága van. A finom dió gazdag, füstös-krémes ízei “mélységet” adnak szinte minden ételnek, miközben tökéletes önálló rágcsálni valóként is megállja a helyét. Sőt, néha hamarabb el is fogy, mielőtt például sütit sütsz belőle. Biztosan ismered mindkettőt – mindegyik egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, ezeket igyekeztem összefoglalni az alábbiakban.
Pekándió vs dió: milyen ízű?
Ha most becsuknád a szemed, és harapnál egyet a pekándióból majd egyet a dióból is, szembetűnő különbséget fogsz észrevenni. „A pekándió valamivel édesebb, a diónak pedig jellegzetes íze van, amely nagyon enyhén keserű is lehet” – mondja Enette Larson-Meyer, Ph.D., R.D., a Virginia Tech táplálkozástudományi és dietetikai mesterképzésének professzora és igazgatója. A pörkölés teljesen más dimenziót ad mindkét diónak, ezért szereti enyhén megpörkölni a pekándiót és a diót, hogy kiemelje azok jellegzetes ízét.
Pekándió tápérték
Az USDA (amerikai mezőgazdasági minisztérium) szerint egy maréknyi, kb. 30 g pekándió a következőket tartalmazza:
- Kalória: 196 kcal
- Zsír: 20 g
- Telített zsír: 1,8 g
- Koleszterin: 0 g
- Nátrium: 0 mg
- Kálium: 116 mg
- Szénhidrát: 3,9 g
- Élelmi rost: 2,7 g
- Cukor: 1,1 g
- Fehérje: 2,6 g
„Más diófélékhez képest a pekándió különösen nagy mennyiségű antioxidánst tartalmaz” – mondja Krista Linares, a Nutrition con Sabor tulajdonosa. „Az antioxidánsokban gazdag étrend segíthet megelőzni az olyan krónikus betegségeket, mint a rák és a szívbetegségek, valamint segíthet megelőzni és helyreállítani a sejtkárosodást, amely az öregedés jeleihez vezethet.” Sőt, a Journal of Nutrition kutatása szerint napi egy adag pekándió csodákra képes csökkenteni a koleszterinszintet, ami végső soron segíthet megelőzni a szívbetegségeket.
Dió tápérték
szintén 30 g mennyiség a következőket tartalmazza:
- Kalória: 185 kcal
- Zsír: 18 g
- Telített zsír: 1,7 g
- Koleszterin: 0 g
- Nátrium: 0,6 mg
- Kálium: 125 mg
- Szénhidrát: 3,9 g
- Élelmi rost: 1,9 g
- Cukor: 0,7 g
- Fehérje: 4,3 g
Linares szerint a dió jó forrása az alfa-linolénsavnak, amely egyfajta omega-3 többszörösen telítetlen zsír. „Az omega-3 zsírok a szívbetegségek és a kognitív hanyatlás alacsonyabb kockázatával járnak együtt. Emiatt a dió kiváló választás a szív és az agy egészségére” – mondja.
A Harvard T.H. kutatói szerint bár napi egy adag dió elfogyasztása, vagy heti öt adag dió elfogyasztása nem fogja automatikusan meghosszabbítani az életünket, de segíthet tovább és egészségesen élni. Ráadásul, kb. 14%-kal csökkenti a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázatát.
Akkor most melyik a jobb?
Meglehetősen nehéz lenne választani, ha minden áron jelentős különbséget keresünk egyik dióval a másikkal szemben, a dióbélnek egy jelentősebb előnye van, mégpedig omega-3 tartalmában. Míg az omega-3 zsírsavakat nehezebb beszerezni a növényi alapú élelmiszerekből (leginkább a zsíros halakban, például a makrélában, a lazacban és a heringben találhatók), Larson-Meyer szerint ez nem elég ok arra, hogy megfeledkezzünk más diófélékről.
Összességében elmondja, hogy mindkettő kiváló forrása az esszenciális többszörösen telítetlen zsíroknak, és tartalmaznak magnéziumot, vasat és kis mennyiségű kalciumot. Valami fehérjét is (3 grammot, pekándió és dió esetében 4 grammot).
Linares rámutat, hogy mindkettőnek egyedülálló táplálkozási előnyei vannak a másikkal szemben. „A pekándióban viszonylag alacsonyabb szénhidrát mennyisége és magasabb rosttartalma, mint más diófélékben, ezért különösen jó választás lehet azoknak, akinek szabályoznia kell a vércukorszintjét” – mondja. „A dió viszont az omega-3 tartalma miatt kifejezetten jó választás lenne mindenkinek, aki kiemelten figyel szíve egészségére.”
Hogyan használjuk ezeket a konyhában?
A főzés szépsége abban rejlik, hogy nincsenek szabályok – hagyd, hogy ízlésed és a felhasznált alapanyagok textúrája vezéreljen – tanácsolja Linares. „a pekándió és a dió is tartalmaz rostot és egészséges telítetlen zsírokat” – mondja. „A pekándió íze miatt különösen jól illik a desszertekhez vagy más édes ételekhez, míg a dió egy kicsit sokoldalúbb, és édes és sós környezetben egyaránt jól használható.”
Ha komolyan elakadtál, kövesd Larson-Meyer példáját: „A pekándió gyakran illik csokoládéhoz, szárított gyümölcsökhöz és sajtokhoz; a dió pedig salátákkal, zöldekkel, bizonyos sajtokkal, és nagyon jól passzol a sült tökhöz, rizzsel, quinoával és sajtot.” Kedvenc trükkje az, hogy a pekándiót és a diót a sütőbe dobja körülbelül 10 percre, és körülbelül félig megkeveri. Kihűtve csatos üvegben, vagy jól zárható fémdobozban tárolva sokáig friss marad az enyhén karamellizálódott, pörkölt finomság, mely kívülről ropogósabb, belül omlósabbá válik az egyszerű hőkezeléstől.
Összefoglalás:
Mindkét dióféléből egy rakás létfontosságú vitamint és ásványi anyaghoz juthat szervezete. Mindegyiknek megvan a maga kiemelkedő erőssége. A dió szívbarát omega-3 zsírsavakat, kevesebb kalóriát, több fehérjét, több káliumot és kevesebb zsírt tartalmaz. Míg a pekándió több élelmi rostot, egy kicsivel kevesebb nátriumot tartalmaz, és kellemes édes íze van, amely egészséges desszertté tesz, vagy jól párosítható zöldségekkel. Bármelyiket választod rágcsálásuk, fogyasztásuk bizonyosan komoly egészségügyi előnyökkel jár.
Tudtad, hogy a mazsolán hatalmas választékot találsz akár nagyobb kiszerelésű finom olajos magvakból?
forrás: https://www.mindbodygreen.com/
