A pontos idő érzékelése

Az életünkben a pontos időt az események folyamatos sorrendjének érzékelésére használjuk. Az egyén belső idő észlelésére pedig a szubjektív idő kifejezést, épp azért, mert ez az idő sosem egyformán telik, érzete pedig nagyban függ az eseményektől, körülményektől, de az egyén életkorától is.

Az érzékszervekkel nem észlelhető, nem látható mivoltának köszönhetően a művészeti képzeletben néhány allegorikus ábrázolás kialakulásához vezetett.

Mindig mást értettünk pontos idő alatt

Az emberiség történelme alatt a többféle különböző kultúra más és más fogalmat társított hozzá, ami az idő múlásával folyamatosan változott. Az mindenesetre megfigyelhető, hogy a korok gondolkodói és mindennapok emberei elég gyakran más nézeteket vallottak a haladás és idő tekintetében, melyek kölcsönösen befolyásolják egymást.

Érdemes megemlíteni még, hogy a 20. században a lélektudomány fejlődése új kérdéseket vetett fel, ami további tudományágakban is vitát kezdeményezett. Nagy kérdésnek tekinthető, hogy az idő a világ alapvető tulajdonsága, vagy egyszerű szellemi megfigyelésünk, vagyis csak az érzékelésünk miatt létezik pontos idő. A kérdésre adott válaszok manapság elégtelennek látszanak, viszont a pontos idő fogalma és annak értelmezése és viszonya érdekes válaszokat adhat számunkra.

Az időfogalom a modern fizikában viszont teljesen elszakadt a hétköznapi gondolatoktól és az erre épített filozófiai gondolkodástól. Fizikailag az időt, a rendszer entrópiájának növekedéseként érjük, nevezetesen pedig a rendszer állapotának egymást követő két megfigyelése két különböző eseményt szolgáltat, amelyek a múltból a jövőbe haladást írják körbe, amit a jelenen keresztül történik meg.

A történelem során a pontos idő mérésének módszerei nagymértékben megváltoztak, és ezek befolyásolták az emberi gondolatok fejlődését is. Mi, eközben az ősi napóráktól egészen a modern atomóráig kivételesen nagy utat tettünk meg. Ez a fejlődés az idő mérési pontosságát is befolyásolta, de az emberek mindennapi életére is nagy hatással volt, ahogyan a vallási, filozófiai és tudományos gondolkodásra is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You may also like these